Hiányszakmává vált a kéményseprő, a Kéményseprők Országos Szakszervezete is figyelmeztet

Az elmúlt években hiányszakmává vált a kéményseprő, mivel a képzés nem tudta pótolni a szükséges létszámot – mondta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Hajdu Márton közölte, a képzést átalakították, racionalizálták, most már a katasztrófavédelem keretei között zajlik. Jelenleg belső oktatást tartanak, így például mesterré válhat egy szakmunkás, de nemsokára már az “utcáról felvett emberekből” is lehet kéményseprő.
A szóvivő szólt arról is, hogy a gázüzemű, valamint a zárt égésterű fűtőberendezéseket kétévente, a szilárd tüzelőanyagot használó eszközöket pedig évente kell ellenőriztetni. Az első, illetve a második értesítés után még ingyenes az ellenőrzés, a harmadik alkalommal viszont ki kell fizetni a kiszállás költségét.

A Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) tanulmányban foglalta össze az ágazatot sújtó problémákat, amelyről Pintér Sándor belügyminiszterrel szeretnének egyeztetni –  mondta a KOSZ elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
Vámos Csaba közölte: a dokumentum elkészítésében a szakszervezettel a szakmai szervezetek (Magyar Kéményseprők Országos Ipartestülete, Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége) is együttműködtek. Az ágazatra jellemző problémák közül egyebek mellett kiemelte a jogszabályi háttér rendezetlenségét, a munkaerőhiányt, valamint a munkaügyi ellenőrzések hiányát. Utóbbiért a Katasztrófavédelmet tette felelőssé, mert véleménye szerint az mint hatósági felügyelet nem megfelelően látja el a feladatait.
Vámos Csaba hozzátette: a KOSZ folyamatosan ellenőrzi azokat a kéményseprő-ipari vállalkozásokat, amelyeknél a szakszervezet tagjai dolgoznak. Legutóbb Heves megyében vizsgálták meg a vállalkozásoknál a dolgozók munkakörülményeit, végzettségét és a szakszerű, biztonságos munkavégzés feltételeit. Ennek révén a Heves megyei ellenőrzések során találkoztak szakképesítés, illetve erkölcsi bizonyítvány nélkül munkát vállaló kéményseprővel is. Az esetről jegyzőkönyvben tájékoztatták a Katasztrófavédelmet mint hatósági felügyeletet, választ azonban nem kaptak – mondta.
Vámos Csaba szerint a hatósági felügyelet eredményesebben tudná ellátni feladatit, ha az ellenőrzéseknél nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kéményseprő mestereket is alkalmazna.

A szakmai szervezetek már felajánlották segítségüket a Katasztrófavédelemnek, de azt nem fogadta el a szervezet – mondta. A munkaerőhiány kérdéséről elmondta, hogy a Katasztrófavédelem kötelékében 500 szakképzett kéményseprő dolgozik, míg a biztonságos, országos szintű feladat ellátásra 1800 szakképzett munkavállalóra lenne szükség. Kérdésre válaszolva kifejtette: az ágazatban uralkodó munkaerőhiány ellenére a közfoglalkoztatottak bevonását nem tartja helyesnek.

Forrás: mti.hu

JÓ TUDNI! A közös képviselet és a társasházkezelés között különbség van. A közös képviselő választott tisztségviselő. A közös képviselő feladatai, kötelezettségei közé tartozik, hogy a közgyűlés határozatait előkészíti és végrehajtja, minden szükséges intézkedést megtesz az épület fenntartásának biztosítása érdekében, valamint közli és beszedi a közös költségeket. A társasházkezelői tevékenység egy komplexebb feladatösszességet jelent, mint a közös képviselet. A társasházkezelés ellátásához szükséges a társasház fenntartásával, működésével összefüggő gazdasági, műszaki, jogi követelmények ismerete. A társasházkezelő feladatai, kötelezettségei: a társasház fenntartása, üzemeltetési és karbantartási feladatok szervezése, közgyűlés összehívása, közgyűlés határozatainak végrehajtásáról gondoskodik, éves beszámolót készít a társasház gazdasági helyzetéről, javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodásának kérdéseiben, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat, intézkedik a közös költség hátralékok behajtása kapcsán.