A társasházi problémás ügyeket két csoportra lehet elkülöníteni: vannak olyan zavaró tényezők és ügyek, amelyek a társasházi közösséget érintik, és vannak olyanok is, amelyek csak néhány társasházi lakót.

Hangos zene, kutyaugatás, lépcsőházi szemét, kellemetlen szagok – csak néhány a társasházi konfliktusforrások közül. A felújítás, karbantartás elmaradása is nézeteltérésekre adhat okot.

Budapesten míg korábban jellemzően a közös költséget csak a közüzemi számlák befizetésére fordították a társasházak, ma már koncepció, hogy legyen egy társasházra szánt felújítási alap, amelyre rendszeresen befizetnek bizonyos összeget.

Gyakran vált ki nézeteltéréseket a társasházban zajló felújítás, karbantartás elmaradása is, illetve az, hogy sok lakó azonnali intézkedést követel, pedig ez általában nem várható el. Ennek oka, hogy a törvény pontosan meghatározza, mi tekinthető felújításnak, részleges felújításnak, karbantartásnak vagy korszerűsítésnek, a hibajavításokon kívül más esetekben pedig nincs azonnali intézkedési kötelezettség. A nagyobb költséggel járó javításokról, felújításokról a közgyűlésnek kell dönteni.

Ha például felpúposodik a fal, és pereg a vakolat, annak leverésével kapcsolatban lépni kell, ám a bevakolás és a helyreállítás más kategóriába tartozik, erről külön kell döntenie a közgyűlésnek. Figyelembe kell venni, hogy az adott év pénzügyi tervét közgyűlésen elfogadják. Ebben tételesen szerepelnek az adott évre betervezett felújítási és helyreállítási munkák, és azok költségvonzatai. A szomszédok között többnyire a zajkeltés jelenti a legnagyobb problémát. A vasárnapi vagy az éjszakai barkácsolás, a hangos zene, illetve a kutyaugatás egyaránt zavaró a társasházban. Az emiatt kialakult nézeteltérések ritkán fajulnak el, de azért az ügyekbe bevonják a közös képviselőt, aki levélben szólítja fel a rendszeresen zajt okozó tulajdonost.

Ha ezzel sem érnek el eredményt, akkor a társasházból eljárást kezdeményezhet a többi tulajdonos a helyi önkormányzatnál. A jogász szerint az ilyen konfliktusokat érdemes először egymás között rendezni. Kopogtassunk át a „zajos” szomszédhoz, és illedelmes stílusban beszéljük meg vele a problémát. Ha nem sikerül megoldás találni, akkor a következő lépés az lehet, hogy társasházi közgyűlésen tárgyalják meg az ügyet. Ugyanakkor a közgyűlésen általában csak olyan ügyeket lehet tárgyalni, amelyek a teljes lakóközösséget érintik.

Komoly problémákat jelentenek a napjainkban egyre népszerűbb Airbnb-n kiadott lakások. A belvárosi társasházaknál a lakások csaknem fele már ilyen célra van kialakítva. A szomszédok gyakran panaszkodnak a hangos zajra, zenére, ajtócsapkodásra és a rengeteg szemétre is.

Összegezve tehát, egy megbízható közös képviselő a lakók életét megkönnyíti, a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal kevesebb a konfliktus az olyan társasházakban, ahol a lakók egymással jó kapcsolatot ápolnak, egymást közt megbeszélik és rendezik a felmerülő problémákat, betartják a szabályokat. Természetesen sokat számít, ha a közös képviselő jól végzi a feladatát, és nemcsak szakmailag, de emberileg is felkészült. Ha gond van, gyorsan elérhető, és rövid időn belül megoldja azt, és naprakész a ház ügyeiben.